Az alábbiakban néhány kályhákhoz, illetve a kályha építése kapcsán előforduló kiegészítőkről, vagy építési megoldásról szeretnék szólni néhány szót. Ezek egy része a kályhák külső design-t, kinézetét befolyásolják; mások az annak belső felépítését, működését. Ma egy kályha nem azt jelenti, mint 40-70 évvel ezelőtt. Akkor minden szobában külön ott állt egy-egy zsák/hasáb cserépkályha, amely az adott helyiség fűtését látta el. Napjainkban a kályhák a nappali díszévé, meghatározó látvány elemeivé váltak, amit bizonyos elemekkel tovább hangsúlyozhatunk, és szépíthetünk. Sőt különböző funkciók társításával személyre szabottan illeszthetünk az adott család, és épület szükségleteihez. Ezeket egyrészt a házak egyre jobb hőszigetelése; és az ebből fakadó egységnyi m2-re eső folyamatosan csökkenő hő szükséglet; továbbá az épületgépészet fejlődése (hővisszanyerős szellőztető gépek, stb.); valamint a család szokásai, igényei indokolják. A továbbiakban nem egy teljes körű felsorolást, hanem csak gondolatébresztőt szeretnék adni, és némi leírást, képi illusztrációt, hogy a kályha tervezést megkönnyítsem.
Padka
A padka már a hagyományos kemence építésnél is alkalmazott, de a cserépkályháknál is ismert volt hazánkban is. A padka lehet fűtött, vagy fűtetlen. A kemencék padkái többnyire fűtetlenek voltak, míg a cserépkályhák padkáinál mindkettőt alkalmazták. Az utóbbinál, ha fűtött volt a padka, fennállt a veszélye, hogy ‘féloldalassá’ válhat maga a kályha, (a benne megváltozott huzat különbségek miatt); ill. a benne esetlegesen megrekedt füstgázok berobbanásáé is. A tömegkályhákhoz is nagy előszeretettel építtetnek padkát. Ez praktikus építési célokat is szolgálhat; pl. a kályha összekötése egy távolabbi kéménnyel, ahol a fűtött padka tulajdonképpen ‘fekvő kéményként’ viselkedik. De fokozhatja a kályha hatásfokát is: a ha a kályhában nem eléggé hűlnek le a füstgázok, hogy abból még további hőt nyerjünk ki a lakótérben. De szolgálhat csak egyszerű kényelmi célokat is: jóleső érzés a meleg fűtött padkára leülni (egyes orosz kályháknál nagyobb alapterületű fűtött paddal építik, amire ráfeküdni, és aludni is lehet). Padka lehet ’üres’ ülő felület is fatároló funkcióval.
A Fatároló
A fatároló leginkább csak díszítő elemként társul a tömegkályhákhoz. Teteje lehet boltozatos, vagy egyenes, és anyaga többnyire illeszkedik a kályha építőelemeihez. Azonban hasznossá is válhat a tűzifa higroszkopikus szerkezete folytán, mivel az a tél során a nyári légszáraz állapothoz képest a nedvesebb levegőből további páratartalmat vesz fel. Ha a fatárolóba a felhasználás előtt néhány nappal betároljuk, akkor a tüzelőnk újra kiszárad. (Erről bővebben a Fatüzelésről c. fejezetben olvashat). Így a kiépített fatároló a tüzelőnk bel térben való szárításának esztétikus módját teremti meg. A tömegkályhák nagy súlya miatt a tároló nem helyezhető el a tűztér alatt, mint a kandallóknál, hanem mellette.
A Fekete-sütő/kemence
A tömegkályhák egyik egyedi építési sajátossága az ún. másodlagos égéskamra amely a tűztér fölött helyezkedik el közvetlenül. Azt a célt szolgálja, hogy a tűztérben égési levegővel elégtelenül keveredő füstgázok, ha még tartalmaznak éghető anyagokat, akkor ebben a térben időt, módot kapjanak az elégéshez. Ha erre a kamrára ajtót építünk, úgy esztétikai látványban is lesz részünk, (az égés,-lángkép), de a kemencékhez hasonlóan az égés befejeztével úgy felforrósodnak samott építő elemeik, hogy a tűz kialvása után süthetünk, főzhetünk, ételt melegíthetünk benne. Ezeket hívjuk fekete sütőnek is. Külön fontosnak tartanám itt megjegyezni a kisebb alapterületű fekete sütőtől jóval nagyobb (60-70-80- cm oldalhosszúságú) kályhákkal egybeépített kemence tereket, amelyet az orosz ún. Teplushkáknál, gazdasszony nevű kályhánál is alkalmaznak. Ezek a kályhák, és kemencéik is multi-funkciósak; vagyis a kályhát (és annak kemencéjét) lehet a kályha különálló tűzteréből is fűteni, de akár a kemencében is tüzelhetünk (pl.: nagyméretű, de kis fűtőértékű tüzelőkkel: venyige, szalmabála, kukoricaszár, stb.). Egy ilyen nagyméretű kályha nagyobb légtér fűtésére, vagy olcsó tüzelő felhasználására, de látvány kemencének is alkalmas.
Fehér sütő
Az ún. fehér-sütő annyiban különbözik az előbb említettől, hogy ez tulajdonképpen a tűztér fölé helyezett; a tűz, ill. a füstgázok útjába helyezett ‘doboz’, amely lehet előre gyártott lemez, vagy inkább a kályha élettartamával megegyező samottból, tűzálló betonból kiépített sütőtér. Ezt már az égés közben is kívülről melegítik a füstgázok. Így a fűtés közben is használhatóak sütés/főzésre, étel melegítésére. Meg kell jegyezni, hogy kiépítésük miatt a ‘kályhát emelik’, vagyis magasabb kályha kialakítást kívánnak meg. Ez egyrészt a hőleadó felületet növeli; de többlet anyag (samott), és munka ráfordítást igényelnek; ami a végső bekerülési árát drágítja, a hasonló alapterületű, és tűzterű, de fekete sütős változatoknál.
Bio-(örvény) tűztér
Ezek a tűzterek készülhetnek igen drága előre gyártott elemekből is, de samott téglából helyszínen kifalazva is. Lényegük, hogy az égési levegőt nem csak a rostélyon, hanem rostélyon (primer levegőt), tűztér oldalán (szekunder levegőt) és ún. esetleg üveg öblítő levegőt juttatunk is juttatunk az égéstérbe. Ennek köszönhetően az égés során a tüzelőanyagból kilépő fagázok, és az égéshez szükséges O2 keveredése tökéletesebb, ami magasabb minőségű, tisztább, környezetkímélőbb égést eredményez. Sajátosságuk továbbá, hogy a tűzterük kettős fallal rendelkezik; melynek belsejét a lobogó tűz, külsejét pedig a füstgázok melegítik. Eközben az égéshez szükséges levegő közöttük felmelegedve jut a tűztérbe, az égés minőségét javítva. Az ilyen kályhák hamu- tűzterének,… építése is bonyolultabb kialakítású, többlet munkával jár, viszont a 3-10 %-os hatásfokjavulást is eredményezhet. Kiépítésük azonban nem csak a hatásfok javulás kívánja meg, hanem különösen a külső levegő ellátású kályháknál indokolt. Ilyenkor ugyanis a külső (-5, -20 C fokos) levegő nem hűti le indokolatlanul az égést, rontva annak hatékonyságát, tisztaságát. Meg kell említeni két orosz kályhaépítő mester: Igor Kuznyecov által kifejlesztett bio-tűztér építési technológiát, (erről bővebben itt) amelynél a tűztérből közvetlen az utánégető kamrába jutásnál, toroknál keveredik plusz levegő a füstgázokhoz, hogy azok a másodlagos égéskamrában tökéletes égést eredményezzenek. Illetve az osztrák ÖKO-tűztér, amely az úniós exrém alacsony légszennyezettségi előíráshoz lett kifejlesztve-minősítve.
Külső levegőellátás
Az építőipar fejlődése a kályhaépítés területén is fejlesztéseket igényel. A ma épülő lakások hőszigetelése akár 10-szer jobb a 20 évvel ezelőttieknek. Az épületgépészek pedig adott esetben konyhai elszívókkal, (hővisszanyerős) lakás szellőztetővel szerelnek fel. Közben a hagyományos Geréb tokos rosszul záródó ablakokat felváltották a két réteg gumi tömítésűek, a jobb légzárás miatt. Sőt a szerkezetépítés során egyes ún. alacsony energiás, vagy passzív-házaknál az egyes épületrészek csatlakozását (padló-fal, fal-nyílászárók, fal-födém, koszorú-tető, stb.) is ‘légtömörre’ építik; hogy ott a légcserét, és az ezáltali hő veszteséget megakadályozzák. Belátható, hogy ezekben az épületekben, a kályhákban, kandallókban égő tűz levegő ellátása nem biztosított, és kályha építése előtt gondoskodni kell róla. Ez történhet pl.: szellőzőkürtős kéménnyel, fali légbeeresztővel, padló alatt elrejtett csővel, stb. Méretére ökölszabály; hogy legyen legalább akkora, mint a tüzelőberendezés kémény kürtőjének átmérője. A különböző légcsatornák közvetlen is összekapcsolhatóak a kályhával (akár bio-tűztéren keresztül); de kiépítésük előtt az elhelyezkedéséről, méretéről, stb. érdemes konzultálni a kályha építőjével.
Újraépíthető tűztér
A fogalom egy speciális tűztér építési technológiát takar. Ezáltal, a kályha legnagyobb igénybevételnek kitett részét, a tűzteret alkotó samott téglákat ki lehet cserélni a kályha külső lebontása nélkül.
Platni
A főzőhelyet lehet a ‘kályhába, ill. mellé is építeni. Nem csak a főzést, hanem a gyors hőleadást is szolgálja. Épülhetnek külön csikótűzhely + tömegkályha együtteseként is. De az orosz típusú teplushkák egyesítik a kályha-főző-sütő funkciót. Ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag a kályha egy platnival rendelkező tűztérről fűtődik fel.
Stílus- Design
Gyakorlatilag a Tömegkályhák nem csak nyers tégla külsővel építhetőek. Kaphatnak kályhacsempe, kő borítást; kombinálhatók vakolt felülettel. Így akár a modern minimál stílusútól a rusztikus kő burkolatosig bármi elképzelhető, és elkészíthető.
Díszítések
A díszítések a kályha működését nem, csak a külső design-t, látványt befolyásolják. A díszítések típusai képekkel együtt a galériában tekinthetők meg.