Tömegkályha bemutató építést folyamatosan, igény szerint indítok. Jelentkezni email-ben lehet.
Amennyiben érdekli, hogyan épül fel egy tömegkályha, és hogy lehet hatékonyan kihasználni írjon nekem egy e-mailt a bemutató építéssel kapcsolatban. A következő bemutató építés akkor indul, ha elegendő ember jelezte felém a részvételi igényét.
2014. március – TÖMEGKÁLYHA INFORMÁCIÓS NAP
2014 márciusában tömegkályhás-szalmaházas ismertető információs napot rendeztünk (Igaz Titusszal a Magyar Szalmaépítők Egyesületének alelnökével) Debrecenben. Délelőtti előadásomban az ellenáramú, illetve harang rendszerű kályhák kialakulásáró, fejlődéséről, működéséről, és magyarországi elterjedéséről beszéltem. Ezután egy jól működő, jól megépített tömegkályha építési szempontjait, illetve méretezését tekintettem át röviden. Az első előadás rövidített változata megtekinthető Youtube-on:
Az ellenáramú (dán-finn) kályhákról
És az orosz típusú, harang rendszerű kályhákról
2013. december – Tömegkályha mérés, meeting Kismaroson
Köszönet azoknak, akik segítségemre voltak:
Bacsa Zoltán, Béldeki János, Csomor Árpád Csaba, Miskolci Sándor, Szentpéteri Tamás, Túróczi András, Vatai Tibor
Egy régi terv vált valóra.
Bacsa Zoltán épületgépész technikusnak köszönhetően 2 napra alkalmunk nyílt kályhamérésre (Testo 342 füstgázelemző mérő műszerrel). Kismaroson előkészítettünk egy kályha külső köpenyt, amely a belső tűztértől független. Így az utóbbi utólag bontható, és átépíthető. Az előkészület során megépült a tűztér alsó fele is, és a tüzelő ajtó is beépítésre került.
Innen folytatódott a meeting.
December 1-én a tűzteret cserépkályha módra építettük meg.
(Lengyel/svéd járatos kályháknál alkalmazott magas tűztér. Lángterelőkkel, és a fedése alatt kétoldali iker beégőkkel.) Ami rendhagyónak számított leginkább a fél tégla vastag (12 cm) samott tűztér falazat. Ezt jobb esetben samott téglából él tégla vastagságúra építik, de az összehasonlítás miatt, az azonos körülmények miatt volt szükség rá. A munka végeztével 5 kg brikettel előfűtést végeztünk. A leégése után 10 kg-os brikett töltésnél végeztünk a füstgázelemzővel mérést.
December 2. Dán égéskamra.
Majd december 2. án visszabontva a tűztér felső harmadát, újraépítettük dán tömegkályhákban alkalmazott tűztérszűkítéssel (torok), és másodlagos égéskamrával. Az így elkészült kályhában újra 5 kg-os előfűtés után a 10 kg-os töltetnél újra elvégeztük a mérést.
Az épület nem volt fűtött. A kályha a bontás után visszahűlt. Mindkét nap a kályhán 12,5 C fokos felületi hőmérsékleti adatokat mértünk a begyújtások előtt.
Mire nem volt alkalmas a mérés?
-Hivatalos, hitelesített hatásfokmérésre semmiképp. Hiszen ahhoz több napon át, több mérést kellett volna végezni. A hideg, nedves kályhák sem tudtak jó hatásfokkal, üzemelni.
-nem szolgálhatott a cserépkályha, és tömegkályha közötti hatásfokmérésre sem. A cserépkályha ugyanis füstjáratos hőtároló (hő elvonó) rendszerrel épül. A mérésnél pedig ellenáramú füstjárattal épült.
A tervünk nem is ez volt, hanem a tömegkályháknál alkalmazott másodlagos égéskamra hasznára, égésjavító szerepére voltunk kíváncsiak. Szakmai vitákat, sőt néha heves indulatokat váltott ki a kályhás szakmán belül is a másodlagos égéskamra.
Mivel a 2 mérés minden eleme változatlan volt (a tüzelő anyag nagysága, nedvességtartalma, a kályha járatrendszere, tűztér falvastagsága, stb.) és csak egyedül a tűzteret építettük át, ezért a két tűztér hatékonyságáról kaptunk információt. A mérés (a kályha hideg, és nedves volta miatt) nem a hiteles hatásfok mértékét rögzítette. Hanem arról adott tájékoztatást, hogy a két tűztértípusban (másodlagos kamrával, vagy a nélkül) elégetett tüzelőanyag hőtartalmának nagyságrendileg mennyi része marad a kályhában, és mennyi része távozik a kéményen.
Az alábbi táblázat a Testo füstgázelemző által mért adatokat tartalmazza. A1 oszlopban az első napi mérés, B oszlopban a második napi eredmények láthatók.
Tanulság:
A Lars Helbro által kifejlesztett tűztérben alkalmazott szűkítésnek köszönhetően, és a másodlagos égéskamrában való örvénylés alkalmával a füstgázok több hőt adnak le a kályhának (3T elmélete).
Míg a cserépkályhákban alkalmazott magas tűztéren (pedig lángterelőket is építettünk be, amit az építési gyakorlatban sokszor elhagynak a kályhaépítők!) gyorsabban végigáramlanak; a kilépő füst melegebb.
Az alacsonyabb kilépő füstgázok miatt a dán kályha tűztérrel a vizsgált kályha termikus hatásfoka kb. 20 %-al megnőtt!
Az égés alatt mértünk tűztérben, és kilépő nyílásnál hőmérsékletmérést, illetve felületi hőmérsékleti adatokat több ponton.
2013. március – Bemutató tömegkályha építés Dunharasztiban
Jótékonysági kemence építés, Debreceni Javítóintézet
Rádió riport:
Rádió riport készült velem a tömegkályhák ismertetése, bemutatása céljából. Ajánlott annak, aki szeretne többet megtudni a tömegkályhákról, illetve azok más kályhákkal, fűtési módokkal való összehasonlításáról.
Rádió riport megtekintése youtube-on
Rádió riport a kemence építésről a Javítóintézet számára, youtube-on