Mi is az a tömegkályha?

Ezeknek a kályháknak az igazi hazájuk Skandinávia (Svéd-, Finnország, Dánia), és Oroszország, és az évek alatt igen nagy fejlődésen mentek keresztül, sőt ma is ….
Nagyon hamar közkedveltek lettek az USA-ban, és Kanadában is. Ott falazott, vagy épített kályhának hívják, és meghatározásuk az Észak-Amerikai Kályhás Szövetség (MHA) szerint:
- Tömegük legalább 800 kg,
- Zárt tűztérrel rendelkeznek, melynek ajtaja zárva van az égési ciklus alatt,
- Falaik vastagsága nem haladja meg a 25 cm-t,
- Normál üzemeltetési körülmények között a külső felülete nem haladja meg a 110 C-ot, (kivéve a tűztér ajtót),
- A kályha belsejében a füstgázok a tűztérből egy legalább 180 fokos irányváltoztatás után, egy hőcserélő csatornába kerülnek, mielőtt a kéménybe távoznának,
- A hőcserélő csatorna (füstjárat) hossza, legalább kétszerese a tűztér magassági méretének.

A fenti felsorolás nagyon általános, és a legtöbb magyarországi cserépkályha is beletartozna. Ez a fogalom meghatározás inkább a brit nyelvterületen közkedveltebb kandallótól való megkülönböztetést szolgálta.
Magyarországon téglából már régen építettek kályhákat. Ezek azonban ugyanúgy épültek (ugyanolyan tűztér, és füstjáratok) mint a cserépkályhák, csak külső héjukat kályhacsempe helyett élére állított téglából készítették. Ezeket a kályhás szaknyelvben: ’téglakályhának’ nevezték.
A tömegkályhák hazai széles körű megismerése, és elterjedése a 2008-as évre tehető. Amikor a nemzetközileg elismert dániai kályhás mester (Lars Helbro) egy bemutató építés keretében épített egy dán típusú kályhát Ete-n. Ez a kályha tűzterében is más, mint a cserépkályhák, amely fölött egy ún. másodlagos égéskamrát is tartalmaz (a cserépkályhák nem), és a füstgázok nem egy hagyományos füstjáratban adják le hőjüket, hanem egy ún. ellenáramú járatban, amely minimum fél tégla (12 cm) vastagságú.
Azért, hogy ezeket a szerkezetileg eltérő fűtőeszközöket megkülönböztessék a cserép, vagy téglakályháktól: tömegkályhának nevezték el.

Mi is tehát a tömegkályha, ill. miben más, mint a cserépkályhák?
- nagyméretű tűzterükben egyszerre elhelyezhető a kályha felfűtéséhez szükséges tüzelő
- vastag 12 cm-es tűztér fala a következő begyújtásig sem hűl ki teljesen, ezáltal magas égési hőmérséklet lakul ki,
- a tüzelőt felülről kell meggyújtani. Az égés során bomló fagázok a tűztérből a másodlagos égéskamrába távoznak (mint a faelgázosító kazánnál); így igen tiszta, nagy hatékonyságú az égés,
- Puha fával (nyár, fenyő, ...) is tüzelhetünk bennük,
- a másodlagos égéskamrát a tüzelő leégése után sütésre lehet használni a kemencéhez hasonlóan,
- nagyméretű üveges ajtónak köszönhetően kandalló hatás
- vastag külső köpenye miatt alacsony hőmérsékletű, de kiegyenlített, tartós, hosszú hő leadás,
- vastag külső, belső falának köszönhetően tartós, átrakása később szükséges,
- nagy tömegüknek köszönhetően (2,5-3,5 tonna) hosszú hőtárolás, ezért általában csak napi 1 begyújtást igényel, és 24 óráig fűt,
- tiszta égésnek, és a jó füstgáz hő hasznosító szerkezeti felépítésének (ellenáramú, vagy harang rendszerű) köszönhetően akár 80-90 %-os hatásfok.

Ezek közül az előnyös tulajdonságok közül egyesek hátrányként is jelentkezhetnek:
-    A nagy tömeg miatt nem építhető emeletre, vagy egyéb kis teherbírású aljzatra, födémre,
-    jó hatásfokkal, kielégítő hő leadással csak rendszeres üzem mellett alkalmasak. Ezért nem javasolt hétvégi-, vadászházakba, stb.  Tévedés lenne azt állítani, hogy a tömegkályha 1-2 felfűtés/nap után kezd csak el fűteni, hőt leadni. Már az első befűtésnél is érezhető felmelegedés tapasztalható, de hőleadása csak a normál üzemi hőmérsékletnél tapasztalthoz képest csak 50-70 %os. Ilyenkor ha a kályha ezzel a hőmenyiséggel nem tudja felfűteni az adott helyiséget, a hideg miatt újabb, és újabb adag tüzelő elégetésével sem érjük el a kívánt hatást (hideg falak átmelegítése, stb), és a kályha szétfűtését kockáztatnánk.

Tömegkályhát,vagy cserépkályhát válasszak?

A fent felsorolt előnyök, hátrányok fényében akkor indokolt a csempekályha, (esetleg kandalló):
- Ha nem folyamatosan lakott az épület,
- Akik nem rendszeres fűtési céllal, hanem inkább alkalmi kisegítő fűtésnek, vagy hangulati elemnek szánják,
- Akik ragaszkodnak a fényes, mázas, .. kályhacsempe külső megjelenéshez. (Bár megjegyzem a tömegkályhát szinte bármilyen külsőbe 'fel lehet öltöztetni': akár kályhacsempébe is. Azonban az így felmerülő kályha csempék ára olyan többlet költséget jelentene, hogy a végső bekerülési ára már nem lenne versenyképes).



Tisztelt Érdeklődő!

A szándékom az, hogy olyan kályhákat építsek, ami jól ellátja fűtési feladatát, s emellett kűlső megjelenésében is elnyeri tetszését.
Ezért ha tömegkályháját velem szeretné megépíttetni, kérem levelében az alábbi adatokat adja meg:
-a fűtendő tér nagysága, ablakok, falak hőszigetelése (hőszükséglet a kályha méretezéshez),
-ha több helyiséget kíván a kályhával fűteni a ház alaprajzára (akár kézzel rajzolt is lehet,
-mindezek elmaradhatnak, ha csak kiegészítő fűtési feladatot lát el a kályha,
-a kémény mérete, elhelyezkedése a kályha kívánt helyéhez viszonyítva,
-az aljzat teherbíró képessége (padlófűtés, pince, stb),
-a kívánt egyéb funkciók (sütő, padka, stb), és a burkolat, vagy látvány elemek felsorolását a kályha külsejével, látványával kapcsolatban, amelyekről a SZOLGÁLTATÁSOK című fejezetben tájékozódhat,
-és az építés helye (város, község neve).